A brazil ültetvényeken dolgozó rabszolgák kezdték, akik az õserdõbe szökdöstek, és ott független falvakat hoztak létre, amelyeket természetesen meg kellett védeniük. A visszakerült rabszolgák fegyvert nem viselhettek, így táncnak álcázták a harcmûvészetet: Ha le akartak csapni rájuk, egyszerûen ritmust váltottak, és elkezdtek szambázni. A capoeirát késõbb, a rabszolgaság eltörlése után is tiltották, így a történet az utcán folytatódott. Tulajdonképpen Brazíliában a mai napig ebben a stílusban küzdenek az emberek, mondhatni, a capoeira az egyetlen ma is élõ harcmûvészet. A mai, már legalizált capoeira Bimba és Pastia mesterektõl származik, akik megfogalmazták a lényegét, és két külön ágat hoztak létre: a lassabb, finomabb angolát és a gyorsabb zeneiségû, akrobatikusabb regionált, amelyet egyébként a magyar követõk is gyakorolnak.

Több