Egy kereskedelmi rádióban, ahol zene, zene hátán van, szinte magától értetõdõnek tûnik a saját zenekar gondolata. Persze csak akkor, ha a rádiósok közül legalább „maroknyian” játszanak valamilyen hangszeren, van valamilyen zenei képzettségük és múltjuk, vágynak a közös zenélésre, illetve nem árt, ha van némi elképzelésük arról, hogyan kell jó zenét csinálni, ami reménybeli nézõközönségüket és rajongóikat is képes lesz magával ragadni. Az öttagú rádiós csapatnak nemcsak elképzelése, de tudása, zenész múltja, lelkesedése és ötlete is akadt arra nézve, hogyan lehetne együtt a színpadra állni, mulattatni az embereket, közben persze nagyon jól érezni magukat.